Az al�bbi levelet minden bizonnyal a k�s�bb kir�lyn�, Erzs�bet �rta a haldokl� kir�lynak, VI. Edward-nak. A 20 �ves hercegn� 1553-ban �rott levele felfedi a szem�lyes vesztes�geket �s lemond�sokat a h�nyattatott sors� Tudor-dinasztia hatalmi harcai m�g�tt. Erzs�bet le�rja fiv�r�nek, hogy mennyire szerette volna megl�togatni, de sajnos ezt nem enged�lyezt�k sz�m�ra.

A lev�l (moderniz�lt) angol nyelv� sz�vege lentebb olvashat�. Hamarosan hozom a magyar nyelv� ford�t�st.

(Like as a shipman in stormy weather plucks down the sails tarrying for better wind, so did I, most noble King, in my unfortunate chance a [on] Thursday pluck down the high sails of my joy and cofer [comfort?] and do trust one day that as troublesome wane’s [winds] have repulsed me backward, so a gentle wind will bring me forward to my haven. To chief occasions moved me much and grieved me greatly, the one for that I doubted your Majesty’s health, the other because for all my long tarrying I went without that I came for, of the first I am relieved in a part, both that I understood of your health and also that your Majesty’s lodging is far from my Lord Marque’s chamber, Of my other grief I am not cafed [saved?], but the best is that whatsoever other folks will suspect, I intend not to fear your grace’s goodwill, which as I know that I never disarmed to faint, so I trust will still stick by me. For if your grace’s advice that I should return (whose will is a commandment) had not been, I would not have made the half of my way, the end of my journey. And thus as one desirous to hear of your Majesty’s health though unfortunate to see it I shall pray God for ever to preserve you. From Hatfield this present Saturday.

Your Majesty’s huble [humble] sister to commandment. Elizabeth.)

Forr�s: https://ryanphunter.wordpress.com/

• 1529. november 30-�n Arag�niai Katalin k�rd�re vonta f�rj�t, VIII. Henriket a vele szemben tan�s�tott b�n�sm�dja miatt,
• 1541. december 1-j�n ker�lt sor Francis Dereham �s Thomas Culpeper t�rgyal�s�ra Guildhall-ban. Mindkettej�ket b�n�snek tal�lt�k a felhozott v�dakban �s hal�lra �t�lt�k,
• 1560. december 2-�n elhunyt Charles de Marillac, francia diplomata �s Vienne �rseke a franciaorsz�gi Melun-ban. Marillac 1538 �s 1543 k�z�tt nagyk�vetk�nt teljes�tett szolg�latot VIII. Henrik udvar�ban �s �gy jellemezte a kir�lyt, mint akinek h�rom b�ne van. Ezeket a b�n�ket a nagyk�vet „pestisk�nt” �rta le: „a kir�ly annyira moh�, hogy a vil�g �sszes gazdags�ga sem tudn� kiel�g�teni, emellett nagyon bizalmatlan �s f�l. Ez a Kir�ly, tudva azt, hogy mennyi v�ltoz�st hozott, �s milyen trag�di�kat �s botr�nyokat okozott, �r�mest fogadott mindenkit a kegyeibe, de egyetlen emberben sem b�zott meg �s nem okozott neki k�l�n�sebb probl�m�t, hogy v�rbe m�rtsa a kez�t, amint k�telkedett az embereiben. A kir�ly harmadik b�ne a l�has�g �s az �llhatatlans�g.”,
• 1586. december 2-�n �ssze�lt a Parlament I. Erzs�bethez int�zett azon k�r�s�ket k�vet�en, hogy a kir�lyn� szentes�tse M�ria, a sk�t kir�lyn� kiv�gz�s�r�l hozott �t�letet,
• 1536. december 3-�n kihirdett�k, hogy a Kegyelmes zar�ndoklat felkel�i kegyelemben r�szes�lnek. VIII. Henrik tov�bb� �g�retet tett, hogy a felkel�k k�r�s�nek megfelel�en egy szabad Parlamentre ker�l sor York-ban. A felkel�k sz�tsz�ledtek, de 1537 elej�n �jabb felkel�s t�rt ki,
• 1555. december 4-�n Thomas Cranmer-t az ellene meghozott p�pai �t�let megfosztotta az �rseks�g�t�l, valamint minden egyh�zi m�lt�s�g�t�l. A p�pai �t�let tov�bb� enged�lyt adott a vil�gi hatalmaknak, hogy d�ntsenek Cranmer sors�r�l,
• 1560. december 5-�n csup�n tizen�t �ves kor�ban f�lfert�z�s k�vetkezt�ben elhunyt II. Ferenc francia kir�ly �s Sk�cia t�rsuralkod�ja, mint Stuart M�ria, sk�t kir�lyn� f�rje. A kir�lyt �ccse k�vette a tr�non IX. K�rolyk�nt. Ferencet december 28-�n helyezt�k �r�k nyugalomra a Saint-Denis-sz�kesegyh�zban.

• 1499. november 23-�n Tyburn-ben felakasztott�k Perkin Warbeck-et, aki kor�bban azt �ll�totta mag�r�l, hogy � a Tower hercegeinek egyike, Richard, York hercege, �s vitatta VII. Henrik jog�t az angol tr�nra. Warbeck felkel�st sz�tott Cornwall-ban, miut�n IV. Richard-k�nt kiki�ltott�k kir�lynak. A felkel�st levert�k, Warbeck-et elfogt�k �s beb�rt�n�zt�k,
• 1503. november 23-�n elhunyt Margaret, Burgundia hercegn�je, IV. Edward �s III. Richard testv�re,
• 1558. november 23-�n Anglia �j kir�lyn�je, I. Erzs�bet elhagyta Hatfield-et �s megkezdte kir�lyn�i �tj�t London fel�, amely sor�n t�bb ezer alattval�j�val tal�lkozott, �s t�bbek k�z�tt Hertfordshire �s Middlesex gr�fs�gokon is kereszt�lutazott. A n�p mindenhol �nnepelve �dv�z�lve a kir�lyn�t,
• 1585. november 23-�n elhunyt Thomas Tallis, zen�sz �s zeneszerz� greenwich-i otthon�ban. Tallis-t Anglia egyik legnagyszer�bb korai zeneszerz�jek�nt tartj�k sz�mon
• 1542. november 24-�n a Solway Moss melletti csat�ban a Sir Thomas Warton �ltal vezetett angol csapatok megad�sra k�nyszer�tett�k a sk�t sereget,
• 1487. november 25-�n a westminsteri ap�ts�gban megkoron�zt�k Yorki Erzs�betet, VII. Henrik feles�g�t �s az ekkor m�r egy esztend�s Arthur herceg �desanyj�t,
• 1533. november 26-�n Henry Fitzroy, Richmond �s Somerset hercege, VIII. Henrik t�rv�nytelen fia, h�zass�got k�t�tt Lady Mary Howard-dal a Hampton Court palot�ban,
• 1582. november 27-�n a 18 �ves William Shakespeare feles�g�l vette a 26 �ves, v�rand�s Anne Hathaway-t a Stratford-upon-Avon melletti Warwickshire-ben,
• 1489. november 28-�n sz�letett VII. Henrik �s Yorki Erzs�bet m�sodik gyermekek�nt Margaret Tudor, Sk�cia kir�lyn�ja, IV. Jakab feles�ge, a Westminster palot�ban. Margaret gyermekkor�t Sheen-ben �s az Eltham palot�ban t�lt�tte, 13 �ves kor�ban pedig Sk�ci�ba k�ldt�k, hogy h�zass�got k�ss�n IV. Jakab sk�t kir�llyal,
• 1499. november 28-�n a Tower dombon kiv�gezt�k Edward Plantagenet-et, Warwick c�mzetes gr�fj�t. Edward, mint IV. Edward �s III. Richard testv�r�nek, George-nak, Clarence herceg�nek fia, potenci�lis tr�nk�vetel�nek sz�m�tott. VII. Henrik tr�nra l�p�s�t k�vet�en beb�rt�n�zt�k a Tower-be �s fels�g�rul�s miatt kiv�gezt�k, miut�n a csal� tr�nk�vetel� Perkin Warbeck �ll�t�lag tervet sz�tt mindkettej�k kiszabad�t�s�ra,
• 1530. november 29-�n 57 �ves kor�ban elhunyt Thomas Wolsey b�boros. A b�boros �ppen Londonba tartott, hogy szemben�zzen a fels�g�rul�s v�dj�val.

• 1601. november 16-�n sz�m�zet�sben elhunyt Charles Neville, Westmorland 6. gr�fja, nemesember �s felkel� a flanders-i Nieuwpoort-ban. A Neville-, �s Percy-csal�d vezette az �szaki felkel�st, amelynek c�lja Stuart M�ria, sk�t kir�lyn� kiszabad�t�sa �s angol tr�nra �ltet�se volt. Amikor ez a terv kudarcba fulladt, Neville Sk�ci�ba sz�k�tt majd Flanders-be. Neville egy m�sik Erzs�bet elleni �sszeesk�v�sben, a Rudolfi-�sszeesk�v�sben is r�szt vett,
• 1612. november 16-�n elhunyt William Stafford, �sszeesk�v�. Stafford Boleyn M�ria �zvegy�nek, William Stafford-nak �s m�sodik feles�g�nek fia volt. Stafford-ot a Tower-be z�rt�k a francia nagyk�vet, Baron de Ch�teauneuf, I. Erzs�bet meggyilkol�s�ra sz�tt terv�ben val� r�szv�tele miatt. �ll�t�lag a terv h�tter�ben val�j�ban Walsingham �s Cecil �llt, hogy bebizony�ts�k Erzs�betnek, az �lete vesz�lyben van, �s ezzel r�vegy�k a kir�lyn�t, hogy v�gleg Stuart M�ria ellen forduljon. Stafford ellen nem emeltek v�dat, �s 1588-ban szabadon engedt�k,
• 1493. november 17-�n sz�letett John Neville, Latimer 3. b�r�ja, Richard Neville, Latimer 2. b�r�ja �s feles�ge, Anne (sz�letett: Stafford) legid�sebb fiak�nt. Latimer h�romszor n�s�lt meg, harmadik feles�ge Catherine Parr volt, Anglia k�s�bbi kir�lyn�ja, VIII. Henrik hatodik feles�ge. Latimer 1543 m�rcius�ban hunyt el, �zvegye, Catherine pedig 1543 j�lius�ban k�t�tt h�zass�got VIII. Henrikkel,
• 1558. november 17-�n elhunyt I. M�ria, angol kir�lyn� a londoni St. James palot�ban. M�ri�t f�ltestv�re, VIII. Henrik �s Boleyn Anna l�nya, Erzs�bet k�vette a tr�non,
• 1558. november 17-�n elhunyt Reginald Pole b�boros, Canterbury �rseke londoni Lambeth palot�ban. A b�boros m�r 1558 szeptembere �ta betegeskedett �s az ut�n hunyt el, hogy eljutott hozz� a kir�lyn�, I. M�ria hal�lh�re,
• 1531. november 18-�n sz�letett Roberto di Ridolfi, keresked�, bank�r �s �sszeesk�v� az olaszorsz�gi Firenz�ben. Az 1570-es �vekben Ridolfi, aki ekkor p�pai leg�tus volt, �sszek�t�k�nt tartotta a kapcsolatot a spanyolok �s Norfolk hercege k�z�tt, �s � volt az, aki kitervelte az �szaki katolikus felkel�st �s a F�l�p �ltal vezetett spanyol er�k inv�zi�j�t. A terv Ridolfi-�sszeesk�v�s n�ven v�lt ismertt� �s m�g azel�tt leleplezt�k, hogy kezdet�t vette volna a terv megval�s�t�sa,
• 1515. november 20-�n sz�letett Mary Guise (Marie de Guise), Sk�cia kir�lyn�ja, V. Jakab feles�ge, Sk�cia r�gense �s Stuart M�ria �desanyja a lorraine-i Bar-le-Duc kast�lyban,
• 1538. november 22-�n meg�gett�k John Lambert protest�ns m�rt�rt a londoni Smithfield-n�l. Lambert-et eretneks�g miatt v�gezt�k ki, mert tagadta Krisztus val�di jelenl�t�t az olt�riszents�gben.

1558. november 17-�n, 42 �ves kor�ban elhunyt I. (V�res) M�ria, VIII. Henrik �s Arag�niai Katalin egyetlen gyermeke. A kir�lyn� m�r ugyanezen �v m�jusa �ta gyeng�lkedett �s egy influenzaj�rv�ny k�vetkezt�ben hunyt el. M�ri�nak nagy f�jdalmai voltak, val�sz�n�leg petef�szekr�k vagy m�hr�k okozhatta ezeket a k�nokat. M�ri�t 1558. december 14-�n helyezt�k �r�k nyugalomra a westminsteri ap�ts�gban, az angol tr�non 25 �ves f�ltestv�re, Erzs�bet k�vette.

• 1518. november 9-�n Arag�niai Katalin kir�lyn� �letet adott egy le�nygyermeknek. Nem lehet tudni, hogy a gyermek halva sz�letett, vagy csup�n r�vid ideig �lt,
• 1569. november 9-�n vette kezdet�t az �szaki felkel�s. A Charles Neville, Westmorland 6. gr�fja �s Thomas Percy, Northumberland 7. gr�fja �ltal vezetett felkel�s c�lja az volt, hogy I. Erzs�bet kir�lyn�t letasz�ts�k az angol tr�nr�l, hely�re pedig Stuart M�ria sk�t kir�lyn� l�pett volna. A felkel�k tervei k�z�tt szerepelt, hogy M�ria h�zass�got k�t Norfolk herceg�vel, �s vissza�ll�tj�k Angli�ban a katolikus vall�st. Hab�r a felkel�k sikeresen elfoglalt�k Durham-et, v�g�l m�gis k�nytelenek voltak visszavonulni �szakr�l. Northumberland �s Westmorland Sk�ci�ba menek�lt. A felkel�s kudarcba fulladt,
• 1483. november 10-�n sz�letett Luther M�rton reformer, pap �s teol�gus Eisleben-ben, Sz�szorsz�gban Hans �s Margarethe Luther (vagy Luder) gyermekek�nt. Luther az eur�pai reform�ci� legfontosabb alakja, legismertebb munk�ja az 1517-ben megjelent ’95 t�tel’,
• 1565. november 10-�n sz�letett Robert Devereux, Essex 2. gr�fja Walter Devereux �s Lettice Knollys legid�sebb fi�gyermekek�nt a herefordshire-i Netherwood-ban. I. Erzs�bet k�l�n�sen kedvelte Devereux t�rsas�g�t,
• 1541. november 11-�n Catherine Howard-ot, VIII. Henrik �t�dik feles�g�t a Hampton Court palot�b�l a Syon H�zba k�lt�ztett�k, ahol megvizsg�lt�k �ll�t�lagos kapcsolat�t Thomas Culpeper-rel, f�rje Titkos tan�cs�nak egyik tagj�val,
• 1532. november 12-�n VIII. Henrik �s Boleyn Anna elhagyta Calais-t. K�t nappal k�s�bb, november 14-�n �rtek partot Dover-ben,
• 1537. november 12-�n Jane Seymour kir�lyn� test�t egy hint�val �tsz�ll�tott�k a Hampton Court palot�b�l a Windsor-kast�lyba. Jane-t m�snap, november 13-a reggel�n temett�k el,
• 1554. november 12-�n megnyitott�k I. M�ria harmadik Parlamentj�t, amely t�rv�nyben enged�lyezte a sz�m�z�tt Reginald Pole b�borosnak, hogy p�pai leg�tusk�nt visszat�rjen Angli�ba,
• 1555. november 12-�n I. M�ria Parlamentje vissza�ll�totta Angli�ban a katolicizmust,
• 1555. november 12-�n elhunyt Stephen Gardiner, Winchester p�sp�ke �s I. M�ria lordkancell�rja. A Winchester sz�kesegyh�zban helyezt�k �r�k nyugalomra,
• 1537. november 13-�n �r�k nyugalomra helyezt�k Jane Seymour-t, VIII. Henrik harmadik feles�g�t a Windsor kast�ly Szent Gy�rgy k�poln�j�ban,
• 1553. november 13-�n Lady Jane Grey-t, f�rj�t Guildford Dudley-t, Dudley testv�reit, Ambrose-t �s Henry-t, valamint Thomas Cranmer �rseket nyilv�nos t�rgyal�son b�n�snek tal�lt�k �rul�s v�dj�ban, a f�rfiak �t�lete felakaszt�s, megfullaszt�s �s feln�gyel�s volt, Jane �t�lete �lve el�get�s vagy lefejez�s,
• 1501. november 14-�n h�zass�got k�t�tt Arag�niai Katalin �s Athur walesi herceg a Szent P�l sz�kesegyh�zban,
• 1532. november 14-�n - Edward Hall kr�nik�s szerint - VIII. Henrik �s Boleyn Anna titokban h�zass�got k�t�tt,
• 1527. november 15-�n, 49 �ves kor�ban elhunyt Katherine, Devon gr�fn�je a Tiverton-kast�lyban. Katherine IV. Edward �s Elizabeth Woodville hatodik le�nygyermeke �s egyben kilencedik gyermeke volt. Katherine 1511-ben, f�rje, William Courtenay, Devon gr�fj�nak hal�l�t k�vet�en sz�zess�gi fogadalmat tett. N�v�re, Yorki Erzs�bet h�zass�got k�t�tt VII. Henrikkel, �gy Katherine VIII. Henrik nagyn�nje volt.